A magyar nyelv különlegesen szép. A különlegességét számtalan irodalmi műben megfigyelhetjük. Játszani is lehet ezzel a különleges és egyedülálló dologgal.
Költőink is ügyesen tudnak a magyar nyelv szavaival, hangzásukkal, jelentésükkel játszani.
Íme egy példa:
Romhányi József :
A pék pókja
Az apróka
pók-apóka,
s a porhanyó
potrohú
pókanyó
a pékségben
a szennyezett
mennyezetre
nyálból való
máló
hálót
font,-
pont.
A kópé
póknép
pótlék-
hálókat
eresztve
keresztbe
a pókasztal
fölött,
hálóból
ebédlőt kötött.
Félt a péppel
pepecselő pék,
hogy odapök
a pók,
illetve a
liszttel
hintett púpos
pépre tisztel.
Ezért
leseperte az apróka
pókpárt a
padlóra.
Csattant a
fapapucs -
Fuccs!
Így járt pórul
a két pupák
pék
pók.
Pukk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése